7fátyol - Gyurkovics Tibor Életműve sorozat

Gyurkovics Tibor az újabbkori magyar irodalom egyik legeredetibb egyénisége. Azt szokta mondani: "Azért lettem költő, mert embernek nem váltam be". 1931-ben született, Rákosfalván, az akkori Budapest kertvárosában. Különleges világlátása, hangja minden művét meghatározza. Verseit, drámáit éppúgy, mint gyermekmunkáit, novelláit, esszéit. Ez a látásmód groteszk, kiélezett és elrajzolt szituációk forrása, ugyanakkor lélektanilag olyan valóságos, akár Dosztojevszkij, József Attila, vagy a Rilkei atmoszféra. A verseket fölfokozott szenvedély, gyötrelmes embervágy és istenkereső intellektus jellemzi. A haza nála elveszíthetetlen otthon, hol élni, halni kell, a nagyvilágon kívül és belül.

A szerelmi társ megváltó és áldozat, ahogy ő maga is: a föloldhatatlan ellentétek örökké küzdő embere.

Cantata aquilarum című versét Dubrovay László zeneszerző kérésére írta, hogy bizonyítsák: „...olyan ország születik, / határtalan határokig / amely összeáll mint a jellem / a megalázó helyzetekben...”