Krétajel

Az út vége. A fasor elfogyott.
Csak elmosódó fakó rajzolat
az eltévedt nyom. Porló krétajel?
Egy fénylő kehelyből árny záporoz.

Elszáll a por. Elhalnak a léptek.
Szólok. Mintha kintről csengne hangom.
Visszhang kong bennem? Magam
beszélek?
Porba írt talány. Hideg szél felel.


Kút

Pára leng a halk vízen.
Tört derengés színtelen.
Csorba csönd. A hang kihűl.
Kútba ejtett tárgy a múlt.

Szemem tüze ködbe hull.
Kútba szállnak hűlt napok.
Tükre színén arcaim
égnek láthatatlanul.


Csak szó

Nincs arc, se könny, hitegetés se.
Béna a Hold ingaütése.
Csak szó… folytatni nem lehet.
Valami mégis elveszett.