2005. május 27-én Budapesten a Magyar Kultúra Alapítvány Székházában kezdődött, majd május 28-29-én Agárdon, a Simon panzióban folytatódott a PoLíSz szervezésében a KKK, azaz a Kárpát-medencei Keresztkötődések Konferenciája. Az idén hetedik alkalommal megrendezett tanácskozáson – hagyományainkhoz híven – az ország és a Kárpát-medence számos térségéből érkeztek kultúraközvetítők, lelkészek, civil szakemberek, hogy megvitassák a magyar nemzet és a kárpát-medencei kisebbségek helyzetét és jövőjét, egy évvel Magyarország Európai Unióhoz való csatlakozása után.
Turcsány Péter, a KME elnöke, a PoLíSz főszerkesztője Hajdó László gyergyószentmiklósi főesperes csíksomlyói beszédének szavait idézve, az ott elhangzottak szellemét továbbmelengetve nyitotta meg a tanácskozást. Az MKA részéről dr. Seress Zsuzsanna üdvözölte a résztvevőket, ezúttal is megerősítve szolidaritását a konferencia céljaival, ezt követően Bába Iván a FIDESZ külügyi kabinet hivatalvezetőjének személyes hangvételű, mégis nagy ívű nyitóelőadása alapozta meg a tanácskozás komoly szakmai jellegét.
Az előadók a fő témához kapcsolódva kisebbség – többség – kultúra – EU négyes viszonyrendszerének szempontjai szerint vették számba az elmúlt év tapasztalatait. Néhány átfogó, kultúrtörténeti elemzés hasznos segítséget nyújtott a jelenlegi társadalmi viszonyok elméleti megértéséhez. Különösen tanulságos volt Kusztos Tibor bánffyhunyadi lelkész a lelki nevelés társadalomformáló erejéről, Elmer István író, teológus a spirituális és a fogyasztói társadalom ellentétes hatású európai értékrendjéről tartott előadása. Nagy László a Magyar Fiatalok Határok Nélkül Alapítvány kurátora arról beszélt, hogy az EU nagy kísérlet, amely akár még jól is “sülhet el”, amennyiben a magyarság is megtalálja megfelelő szerepkörét.
A megszólalók többsége azonban a kisebb eredmények felmutatása mellett konkrét, gyakorlati problémákat is tárgyalt, amelyek saját régiójukban megoldásra várnak. Bajna György Gyergyószentmiklós és környéke, Fülöp Anetta egy székelyföldi szociális egyesület, Halász Péter és Duma István András a csángók és a Szeret-völgye, Vajda Gábor a délvidéki magyarság iskolaügye, Szőke Árpád és Szőke Tóth Szilvia szintén a Délvidék, közelebbről a Petőfi Művelődési Egyesület, és a nagybecskereki Diáksegélyező Egyesület mindennapjairól beszélt, rávilágítva: néha a legegyszerűbb dolgok, (például egy-egy gyermekeket iskolába szállító mikrobusz) is komoly segítséget nyújthatnak a kisebbség összetartásában és megmaradásában.
Három jelentős magyarországi kisebbség is helyt kapott a referendumok között, így dr. Marjanucz László tanszékvezető, a zsidóság szerepéről beszélt Magyarország polgárosodásában, dr. Sutarski Konrád Lengyelországról és a lengyel nemzeti kisebbségről, dr. Popovits Tibor Miklós a Kárpát– és Duna–medencében élő ruszinokról tartott előadást. A pénteki ülésnapot Székely András Bertalan kisebbségkutató Határhártyák című tanulmánykötetének bemutatója zárta, melyet Hornyik Miklós ismertetett a Lítea könyvesházban.
Szombaton a Simon és Simon Kft hangulatos panziójában Agárd polgármestere, Szabó István köszöntötte a résztvevőket. Este bográcsgulyás és igazi magyar borok társaságában élvezhették a jelenlévők Simon gazda vendégszeretetét.
A tanácskozás nem csak hangulatában és a régiók közötti kapcsolatépítés tekintetében volt sikeres, de szakmailag is igen termékeny párbeszédet indított el. Az előadók hangsúlyozták az EU-tagok és a nem tagországok közötti demarkációs vonal feszültség-keltő hatását, s szorgalmazták a kettős állampolgársággal, illetve hasonló kedvezményekkel történő magyar megoldások emberi alapértékként való ajánlásait nemzetközi fórumokon.