A Bocskai István Gimnázium közössége és a "Minden jó könyv egy-egy tanítója a nemzetnek (Gárdonyi)" Alapítvány író-olvasó estet tartott Miska János Kanadában élő magyar író, műfordító, bibliográfus részvételével. A képeket Horváth Tamás készítette.

Résztvevők: Soltész Márton, Turcsány Péter és Lukáts János

Az írónő 1933-tól 1942-ig élt családjával a Fadrusz utca 2 szám alatti házban. Születésének 120. évfordulója alkalmából a Kráter Műhely Egyesület emléktáblát állított. A 2013. január 25. 15:00 órától kezdődő megemlékezésen Csomós Miklós Budapest Főpolgármester-helyettese, Kupper András alpolgármester valamint Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke mondott ünnepi beszédet.

2012 december 7, KIH Károlyi - Csekonics rezidencia Károlyi Terme A fotókat készítette: Aknay Tibor

amely 2012. november 23-án kerület megrendezésre, helyszíne a pomázi Teleki-Wattay kastély. A rendezvény fővédnöke: Hölvényi György, egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár, házigazdája: Turcsány Péter Kölcsey–díjas író, a Kráter Műhely Egyesület elnöke.

A PÁZMÁNY PÉTER KATOLIKUS EGYETEM BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KARÁN Előadók voltak: Barcsa Dániel, Bertha Zoltán, Csűrös Miklós, Ferenczi László, Horváth Kornélia, Hörcher Eszter, Kabdebó Lóránt, Soltész Márton, Németh Tamás, Zsávolya Zoltán és Payer Imre A rendezvény titkára: Zsávolya Zoltán.

Dr. Schmitt Pál köztársasági elnök nemzeti ünnepünk, március 15-e alkalmából Turcsány Péter írónak, a Kráter Műhely Egyesület elnöke részére a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztje kitüntetést adományozta. A kitüntetés átadására 2011. március 15-én 17 órakor került sor a Néprajzi Múzeumban. A kitüntetést Elnök úr nevében dr. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter adta át.

Aknay Tibor fotói 2011. március 4-én készültek Turcsány Péter: Arc és lélekzet című kötetének bemutatóján.

Mindég is írtam. Gyakran megmentenek a betűk. Gyerekkorom első átütő élménye Ápriliy Lajos Március című verse volt. A kamasz éveké Jack London Martyn Eden című regénye, a felnőttkor etalonja: Weöres Sándor és Pilinszky. Teremtettségben élve nap mint nap teremtjük sorsunkat. A folyamatnál PÁRLAT születik, ez az ÉLET, mely esszenciális és szellemi. Az összes többi, csak vivőanyag: a gyerek, a szegedi születés (68-ban). A neves tanárok (Károlyi Zsigmond, Schrammel Imre, Keserű Ilona), akik képeztek művészi pályámon. A magyar és a külföldi kiállítások. Házunk a szelíd baranyai tájban, Palkonyán. És a férjem halála is. Minden. És a sok iskolás, akiket nap mint nap tanítok. Ők a „tiszta forrás”. A ő „művészetük” példaértékű, vonalaik őszinték, színeik bátorsága követendő. Legtöbbet adott számomra az utóbbi időben az „egzotikus kilovaglásom” az üzleti életbe, egy zseniális MAGYAR cég oldalán. Ez harmadik éve az életre nevel, ez a munka is hivatásommá vált. (Major Judit: Magamról)

A képeket Aknay Tibor készítette.

2010. december 9-én a XII. kerületi Német Kisebbségi Önkormányzat Költő utcai Közösségi Házában.

Mecseki Hargita 1970-ben szerzett diplomát a Magyar Képzőművészeti Egyetem szobrász szakán. Mesterei Szabó Iván és Barcsay Jenő voltak. 1978-ban elnyerte a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának ösztöndíját. 2004-ben Rákoscsaba kerületrész díszpolgára címet kapott. 2006-ban a „Csak tiszta forrásból” című országos képzőművészeti kiállítás különdíjat kapta „Judit” című alkotásáért. 2007-ben az Erdős Renée Házban szintén különdíjas. 2008-ban pedig ugyanitt a Magyar Kultúráért Díj nyertese. Szoborfotói a PoLíSz 129-es számában jelentek meg.

Tárgyak Székely Jula néprajzos, népi mesemondó hagyatékából, amit fia, Kovács György, a Kráter Műhely Egyesület ügyvezető titkára megőrzésre átadott az egyesületnek. Székely Jula 1929-ben született Csík vármegyei székely szülők gyermekeként. A második bécsi döntés után, amelyik Észak-Erdélyt visszajuttatta Magyarországnak, az akkor Bukarestben tartózkodó Székely család repatriált Budapestre. Székely Jula divattervezőként végzett, de szakmájában nem tudott elhelyezkedni, mert a Rákosi rendszer „betiltotta” a divatot, ezért üzemi dekorációsként, könyvtárosként, múzeumi dolgozóként dolgozott. A néprajz tudományával az 1960-es évek elejétől kezdett foglalkozni, elismert néprajzi gyűjtővé válva. Számos cikke jelent meg, többek között elsőként foglalkozott az archaikus népi imáinkkal. Keresett és népszerű előadó volt, fölvett rádióelőadásai tanúsítják páratlan kommunikációs képességeit. Székely Jula néprajzi útjai főleg Erdélybe vezettek, elsősorban szülei szűkebb pátriájában, Csíkban gyűjtött, de gyakran ellátogatott Udvarhely megyébe, vagy Kalotaszegre is. Eleinte csak a folklór érdekelte, de gyakran kapott ajándékba adatközlőitől értékes néprajzi tárgyakat is. A hetvenes években aztán az emléktárgyak ilyen alkalmi beszerzési módja komoly gyűjtőszenvedéllyé változott. Tudatosan kezdte összeszedni, és így megmenteni a pusztulástól a népi tárgyi emlékeket is, különösen a Ceausescu rezsim által meghirdetett falurombolási program után. Székely Jula 2006-ban hunyt el. Most jött el az ideje, hogy gyűjteménye, jó kezekbe kerülve, közkinccsé váljék.

Figyelmébe ajánljuk a Kráter Műhely egyesület által 2010. május 21-én a pomázi Teleki-Wattay kastélyban megrendezett konferencia képeit, melynek fókuszában az elektronikus média robbanásszerű újabb 10 évének a tradicionális irodalmi értékek átértelmezésére és megújítására, ill. az ifjúság olvasókultúrájára gyakorolt hatása áll.

Pilis kapuja – Mezőségi Tóvidék 2010.

November 20-án, pénteken 17 órakor a Pomázi Művelődési Házban az ÉTA-t (Értelmi Sérülteket Szolgáló Társadalmi Szervezetek és Alapítványok Országos Szövetsége) és a Lámpás ’92 Közhasznú Alapítványt támogató képzőművészeti kiállításra került sor. Megnyitóját Turcsány Péter, a Kráter Műhely Egyesület elnöke, pomázi önkormányzati képviselő tartotta meg. Galériánkban a kiállított képekből láthatunk.

A Zárszámadás c. kötet szerzője Kolozsváron, Nagyváradon és Marosvásárhelyen vett részt kötetbemutató író-olvasó találkozón. A képeket Komóczi Réka készítette.

A Magyar Nyelv Éve 2009 – Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulójára, 2009. szeptember 18-án megrendezett pomázi konferencia képei, a fotókat Stark Gergely készítette.

A 2009. szeptember 19-i emlékkőavatás képeit Vécsy Attila készítette.

A 2009. június 4-i szoboravató képeit a pomázi SzSzK munkatársa, Nagy Anna készítette.

PoLíSz szerkesztőségi óra 2009. május 21-én (A fotókat Aknay Tibor készítette)

vörös a kő és vörös a felhő és vörös a tölgy levele és vörös a hegy leve is pincemélyben forr ki a télre vérré válik véle a kő a tölgy a szőlő s a szüretelők őszi ereje II. vörös a vér és vörös a düh vörösre fújja arcod a szél vörös az életerő fönn az estéli hegyeken vörös a nap a lemenő vörös a lélek és vörös a száj bimbaja a csóktól s izzón lángol a szerelem ha egyszer megkóstol III. Tetők, ti hegytetők, előbb elhagytak az emberek, aztán elkerültek az állatok, s ma kopáran állotok. Ez lehet már hamar a Föld sorsa, életünkből marad a szürke torzsa, és lángol távább a téli alkony, ó, emberiség, hogy szíve vérével betakarjon. (2008 december 24.)

2008. november 22-én Dunamocs községben (Obec Moča) Nehéz Ferenc emigrációba kényszerült író mellszobrának felavatására gyűlt össze a Duna-menti település apraja-nagyja; jöttek Süttőről, a Duna magyarországi partjáról és a környező falvakból is.

A Kráter Műhely Egyesület Pomáz Város Önkormányzatának támogatásával, a Wass Albert centenáriumi Emlékév lezárásaként, kiállítást rendezett a budapesti Kráter Könyvesház Wass Albert Terme tulajdonában lévő Wass-emlékekből és relikviákból. A kiállított 22 tábla és 7 tároló megállapodás szerint megtekinthető és kölcsönözhető lesz az érdeklődő kiállítótermek, egyetemek, főiskolák, művelődési házak számára. Érdeklődni lehet a krater@krater.hu emailen.

Képcsarnok